a nyári estéket. Sokára megy le a nap, és most, hogy meleg van napközben, csak estére hűl egy kicsit a levegő. Hétfőn még pont volt időnk elmenni egyet sétálni vacsora után, világosban. Ilyen felhők voltak az égen, és egy ének jutott ismét az eszembe. Pár hete sokat énekeltem, gondolkodtam a szövegén. A refrénje tetszik a leginkább:
Talán csendben csodállak, vagy a lábam táncot jár,
Vajon, térdemre hullok, vagy állva nézek Rád,
Halleluját kiáltok, vagy elnémul a szám?
Ma csak álmodom arról, ma csak álmodom arról..."
Még van egy hetem, aztán úgy néz ki, megyek vissza dolgozni. Nem tudom, mennyire lesz akkor lehetőségem ilyen naplementéket csodálni...de az utóbbi hónapokban igyekeztem meglátni, mi az aminek örülhetek, és a következő időszakban is meg fogom találni, úgy hiszem! 😉
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése