 |
| kedvenc kis madaram :) |
 |
| szépség |
 |
| mégtöbb hóvirág |
 |
| Dávid egyik hobbija ;) |
Szeretek a természetben lenni, minden évszakban! Annyi szépség van körülöttünk, olyan megnyugtató, békés. Kikapcsol és feltölt egyszerre. Lassan jön a tavasz, a kicsit naposabb, melegebb idő, addig meg fehérlenek a kis hóvirágok, a kecsesen úszó hattyú. Közben a kis vörösbegy repked ágról-ágra :) Kb. ez volt érzékelhető a tegnapi sétánkon, olyan szép volt így együtt minden! :)
Múlt héten nem voltam túl jó állapotban, sokat aggódtam és rágódtam dolgokon, de aztán szép lassan elkezdtem hálát adni mindenfélékért, ahogy eszembe jutottak, a teljesség igénye nélkül: a három közeli barátomért, a kicsit távolabbiakért, akik még fontosak és én is fontos vagyok nekik. A munkahelyeinkért, a stabilitásért az életünkben. Hogy van fedél a fejünk fölött, és minden, amit amúgy olyan természetesnek veszünk sokszor. (a földrengés is tudatosította bennem ezt, újra!) Az alapvető egészségünkért, amit mostanában ugyan kikezdenek megfázások, betegségek, de van rájuk gyógymód! Hogy vannak olyan apróságok, amiket ha megteszek, kikapcsolnak, feltöltenek, és nem kerülnek pénzbe :) ... és még folytathatnám :)
Névnapom volt, és jól estek a köszöntések! Hogy van, aki még emlékszik erre is :)
Amikor kissé monotonnak éreztem a munkám, akkor jött az az igevers elém, hogy '...bármit tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek.' Kétéves körüli gyerekekkel sok ismétlődő tevékenység van. Nekik kell az ismétlés, hasznos és sok tanulási lehetőséget rejt magában pl. egy adott mesekönyv többszöri elolvasása, lapozgatása. Igazából nagyon hasznosak a könyvek ennek a korosztálynak! Úgyhogy az egyik leghasznosabb munkám van, mások gyerekeit gondozom, fejlesztem :) De gyakran emlékeztetni kell őket szokás-szabályrendszerekre is, és amikor sírnak, bármin, akkor a legváltozatosabb módszerekkel próbálom őket megvígasztalni. Jó kis tanulóterep nekem is, aki kislánykora óta anya szeretne lenni!
Aztán emlékek jöttek elő, nosztalgiáztunk Dáviddal. Idén tíz éve lesz, hogy elkezdtünk beszélgetni, ismerkedni, aztán együtt járni ^_^ Idén lesz a tizedik Valentin-napunk is együtt! Tíz év... és még mindig fiatalok vagyunk ;) Már a házasságunk is közelít a 7 évhez. <3 Visszanézve milyen gyorsan telik az idő! Milyen csodálatosan munkálkodik Isten közöttünk, bennünk! Ő jár előttünk. Ő tart meg minket, ahogy próbáljuk egymást is támogatni az úton. :) Ez a mi utunk, és az az igevers nagyon bátorító volt a napokban, a Galata 6-ból, hogy:
7Ne tévelyegjetek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is: 8mert aki a testének vet, az a testből arat majd pusztulást; aki pedig a Léleknek vet, a Lélekből fog aratni örök életet. 9A jó cselekvésében pedig ne fáradjunk el, mert a maga idejében aratunk majd, ha meg nem lankadunk.
Mi első perctől igyekeztünk hosszú távon gondolkodva meghozni a döntéseinket. Rövid távon nem tudunk felmutatni túl sok evilági értéket, nem is vagyunk népszerűek, de kiegyensúlyozott az életünk. Sok lemondással, önmegtartóztatással jár ez az út. Nem a mában élve, mindent megadva magunknak, amit lehetne, kevesebbig nyújtózkodva, mint ameddig a takarónk ér, és gondolva esetleges szűkebb időszakokra, amik mindenki életében eljönnek előbb vagy utóbb, nekünk is volt hasonló már.. . És amikor az embernek elege van, feladná, mert nehéz nem az aktuális vágyakat azonnal betöltve élni a mai világban, és nincs is valami hosszú távon értelmes lehetőség, akkor jön Isten, és bátorít, hogy tartsunk még ki, mert Ő megjutalmaz! :)
