Utolért

engem is valamiféle megfázás...
Hiába, a kicsiktōl könnyen össze lehet szedni bármit. Eddig is csoda, és kegyelem, hogy bírtam a strapát! Amennyi orrocskát megtöröltem, és ahányszor le lettem tüsszentve meg az arcomba köhögések száma alapján már többször beteg lehettem volna.
Több munkatársam elkapta egymástól a mandulagyulladást is, és mindenféle egyebet. Lábon kihordták, mert ennél az ovinál nincs táppénz. Sajnos.

Csakhogy nálam nem játszik a fejfájásos, szédülōs bebiciklizés, így ma beteget jelentettem. Az arcüregem  is vacakol 🤨 Próbálok regenerálódni, pihenni, mert elfáradtam, lemerültem testileg. Volt egy hét, amikor egyáltalán nem írtam az új naplómba 🙄 .
De kezdem megszokni, h egyre tudatosabban szervezzem az életem különbözō területeit.  Leírva, és aztán tartva magam a leírt tervekhez, ötletekhez.

Viszont mindent nem irányíthatok én sem! Van, ami nem rajtam múlik. Ezeket tanulom elengedni, elfogadni, nem görcsösen kapaszkodni az ezekhez a dolgokhoz kapcsolódó elképzeléseimbe. 😉 Ez sokszor nagyon nehéz, máskor meg egyszerūen nem tudok mást tenni 😀
És amikor ez sikerül, akkor jönnek a meglepetések. Felszabadulok, ahogy átadom a gondjaimat Istennek, és aztán megtapasztalom a választ. Sokszor épp a leghétköznapibb módon 💌

Sikerült

Tavaszi hangulatot csempésznem a lakásba!

Annyira tudok örülni az ilyen szép, élénk színeknek 🙂

Szeretem a vintage stílust egy bizonyos mértékig 😉

Így ezt az asztalterítōt muszáj volt beszereznem. Jó lesz még sokáig, remélem. 👏

És évek múlva annyi emlék jut majd eszünkbe róla! 

A sok közös étkezés, kávézás, beszélgetés, esetleg vitatkozás...tervek szövögetése, imák, nagy döntések meghozása...(és ez a bejegyzés is)

A ma reggelünk is ilyen volt 🙂 

Arról is beszélgettünk, vajon lesz-e itt saját házunk?! Ez még a jövō zenéje 🎶

Ha már emlékeknél tartunk, a Facebook felhozott egy kétéves képet, ahol konzerv lencselevest eszünk az óceánparton az akkori ebédszünetünkben. 

Akkor még olyan távolinak tūnt az a jövō, ami most a jelenünk. Hogy nem a munkahelyünkhöz kötōdik a lakhatásunk. Hogy nem takarításból keressük a kenyerünket...külföldön bevándorlóként..

Mostanra már egyre inkább azt érzem, hogy bárhol, bármilyen körülmények között is éljünk, együtt otthon tudjuk érezni magunkat! Mi vagyunk egymás legszorosabb családja. 

Hiszem, hogy az az Isten, aki elhozott idáig, továbbra is munkálkodik a mi életünkben és körülöttünk is. 

Kedden befejeztem ezt a képeslapot 😊 Anyának készült, ma van a szülinapja 🍰.
Szerdán este imacsoporton voltam, az autóban is jót beszélgettünk az egyik lánnyal. Meg az alkalom is nagyon építō volt, ismét!
Tegnap nagyon örültem már a pénteknek, és a közelgõ hétvégének 😉

Most végre jöhet a vásárlás, takarítás, fōzés-sütés 😎 és minōségi idō Dáviddal!

Elég jól

viseltem eddig ezt a hetet. Tegnap este rekord idő alatt hazatekertem, és volt erőm elmenni az esti imacsoportra is.
Ma már jobban éreztem a fáradtságot, de nem voltam türelmetlen, vagy mérges egy-egy szituációban, és még feszült sem! Ilyen csütörtököket szeretnék minden héten 😊
Már csak kettőt kell bicikliznem, és jön a hétvége! Újra ☺
Szeretem a munkám, de azért fárasztó minden nap pici emberkékre vigyázni...főleg hasonló korúakra, mikor 4-5-en vannak 😂 elég sokat beszélek hozzájuk, vagy éneklek nekik/velük. Aztán ott van még a pelenkázás, etetés, altatás, és az átöltözések, ha kiborul valami. Meg még rengeteg feladat és döntéshelyzet. Igazi erőpróba fizikailag is, meg szellemileg, lelkileg is.

De a mosolyuk, ölelésük, és a cukin kimondott szavacskák annyira megmelengetik a szívemet, olyan jó tanúja lenni egy-egy szép pillanatnak, fejlődésnek! Mindig mondjuk nekik, milyen ügyesek, okosak, aranyosak, és van, aki olyankor megtapsolja magát 😄

Szóval viccesek, nem unalmas velük a munka  😉

Kedden

van mostanában a szabadnapom.
Ez azt jelenti, hogy heti négy napban, 9 és fél órát dolgozok le, és egy napot itthon töltök ☺

Ilyenkor, mint ma is rengeteg teendő eszembe jut, amire időt szeretnék szánni, de mindegyik nem fér bele...legtöbbször mosok, és kicsit takarítok, mert akkor az sem gyűl úgy össze hétvégére. Aztán ugye teregetek.

Ilyenkor szoktam elmenni barátnős kávézásra, vagy felhívni és hosszabban beszélni otthoniakkal (aki épp ráér) 😉

Sokszor ezen a napon többet olvasok, vagy zenét hallgatok /éneklek és dolgozok egy dalon, mert ez is kikapcsol és feltölt ☺

Vagy pinterestet böngészek, új ötleteket keresve. Ma meg is kéne valósítani belőle!

Szóval igyekszem hasznosan tölteni az ilyen ajándék-napokat, mert ilyenkor én osztom be, h mikor mit csinálok. Ez nagy felelősség és lehetőség is ☺

Hétvégi minőségi idő

Tegnap elmentünk egy kedvenc kávézónkba, és jó sokat beszélgettünk :-) felidézte a régi, randizós időszakunkat, és de ja vu érzés volt amiatt is, mert korábban ott ábrándoztunk arról, ami mostanában megvalósulni látszik 😊

Aztán elmentünk ebédelni, és ezután tudatosan vásároltunk, ezúttal ruhákat😉

Itthon franciasalátát készítettem, csirkeszeleteket sütöttem, és ma közös ebéd volt néhány házicsoportnak a gyülekezetben.
Ma is nagyon építő volt a dicsőítés és a tanítás is, meg a találkozás Istennel és barátokkal!
Jó kicsit lelassítani, megpihenni, és feltöltekezni a jövőhétre :-)

Péntek 14 💝

Egész héten palacsintát akartam sütni.
Túrósat, mert az a kedvencem...
De olyan zsúfolt hetem volt, hogy csak ma állt össze minden körülmény, és így lett belőle valentin-napi desszert 😋
 Egyébként a valentinnapozásunkhoz holnapra epres gyümölcstortát terveztem, csakhogy tegnap este bánatomban sikeresen megettem az epret 😄
Ilyen az élet, ugyebár?!

Dávid tegnap este meglepett egy csokor virággal, aztán elhalmozott sok megértéssel, miközben elmondtam, h mi minden terhelt le egész héten...nagyon jó volt végre kibeszélni magamból, h igazából miket hogyan éltem meg, és miért...előtte én is meghallgattam őt, és akkor én bátorítottam. Olyan hálás vagyok, h fel tudtuk egymást emelni! Ez is kegyelem!

Végül elmondhatom, hogy túléltem és sikeresen zártam/zártuk ezt a hetet is, hála Istennek! A mai napfelkelte látványa és a telefonon kapott jó hírek is feldobták a mai napomat 👍

DIY 'ajtódísz' az étkezōnk falára...

Ma olyan szépen sütött a Nap, hogy muszáj volt kreatívkodnom valami tavaszit...😉

Már a múltkor láttam ezeket a papírvirágokat, de lebeszéltem magam a vásárlásról. Mivel olcsóbb díszt nem találtam, így úgy döntöttem, beruházok ezekre a virágokra, és úgy alakítom, ahogy nekem tetszik, na meg évekig felhasználom majd a megfelelō évszakban 🙂. ( Az alap egy zöld füzér a nagy fehér rózsákkal 🌹)

Pinteresten végignéztem pár ilyen tavaszi dekorációt, és ez lett az én mūvem 😊 egy kis színt visz a napjainkba!

Szeretek alkotni, és miután erōt véve magamon, a házimunkákat is elvégeztem ☑️ (fejfájás kíséretében), jól  esett azzal is foglalkozni, ami kikapcsol és feltölt. Hiszen a mai mégiscsak a szabadnapom volt 🙂.

Dávid pedig ma korábban hazajött, és olyan jó volt együtt tölteni a délután hátralevō részét!👫

A mai

egy érdekes nap volt! Az idōjáráspaletta minden szakaszát megtapasztalhattam:esō után indultam munkába, aztán beborult☁️, zuhogott🌧️, újra elállt, kisütött a nap ☀️, havazott 🌨️, elállt, szóval tényleg minden volt! Nem gyakran fordul ez elō, de ilyenkor csak legyintek, h ja igen, Angliában semmin nem lehet meglepōdni 😁

De már érzōdik, h jön a tavasz! Hajnalban csicseregnek a madarak 🐦🎶, és a kis téren az ovi mellett nyílnak a színes krókuszok 🌸

Ma még teliholdat 🌕 is csodálhattam az utam során, de már kezd egyre világosodni 🙂  (ezek mind a látható, hallható hálaokaim a mai napra 🙏)

Végre oszlik a téli sötétség, és  azt érezhetem, h több energiám van a hosszabbodó nappalokon 🏋️

6 éve

Készítettem ezt a fotót, a londoni reptéren. Egyetemista voltam, és egyhetes tanulmányi útra jöttünk pár hallgatótársammal, és 2 tanárral.

Dáviddal azon a héten ünnepeltük a féléves fordulónkat, az elsō közös  névnapomat és a Valentin-napot is...Skype-on 🙂

Akkor voltam elōször itt kint óvodában 🙂, és érdekes élmény volt!

Nem gondoltam volna, hogy X évvel késōbb életvitelszerūen itt tartózkodunk majd...és óvodában fogok dolgozni. Hosszú út vezetett idáig. Isten már akkor is biztosan tudta. Látta.

És Ō látja most is a jövōnket! Nekünk csak hinni kell az Ō jóságában, bízni Benne! Akkor, amikor nem látjuk, mi lesz, hogyan, és mikor...akkor kell kitartanunk a leginkább 😉

Ma is elhangzott a gyülekezetben, h Isten a legjobbkor lép közbe, és addig is munkálkodik, és tanít, vezet...nem hagy egyedül, hiszen szeret! 💖
Ez adja a legnagyobb biztonságot 😊

Hazai ízvilág

Van pár európai bolt a városban, ahol élünk. Ma csak egyikbe mentünk el, mert az a legnagyobb, és sokféle termék kapható. Igazából pár polcnyi csak, ami magyar, annál több román és nagyon sok lengyel élelmiszert árulnak. Minden drágább, mint az itteni boltokban, de van, ami csak itt található meg.  A képen szereplō finomságok is. 😋 Ha egyszer megtanulunk jobban lengyelül, behelyettesíthetjük ezeket a termékeket is 😁
Az ételízesítō Romániából származik (olcsóbb volt, mint a Magyar), a zakuszka is onnan jött, a Piros Arany pedig otthonról, Magyarországról.
Eleinte nem annyira hiányzott a hazai, mert mindketten nyitottak vagyunk az újra. Meg az itteni ételeket olcsóbban is tudtuk beszerezni. De most már idōnként megengedjük magunknak ezt a plusz kiadást is, fōleg egy olyan nehéz hét után, amin most végre túl vagyunk 🙂

🙂 Coffee date 🙂

Az elmúlt hetemnek ez a barátnōs kávézás volt a fénypontja!

Karácsony óta most sikerült újra egy jó idōpontot találnunk, és kis minōségi idōt együtt  eltöltenünk.
Hálás vagyok Istennek, hogy megismertem ezt a csupaszív lányt 🙂.
 Olyan különleges, hogy két különbözō országból, egy harmadikban így egymásra találtunk! Az is érdekes számomra, h a keresztnevünk is ugyanazzal a betūvel kezdōdik, és a szülinapunk is egy hónapban van. 😁

Jó vele kávézni, beszélgetni,  imádkozni, és tervezni a következō találkozást is 🙂
Isten különleges gondviselése ez a barátság számomra. 😊♥️

Goodbye 2019, hello 2020 🙂

Eléggé lemaradtam ezen a blogon, így most nem is tudom, honnan folytassam...

Talán dióhélyban összefoglalok, aztán igyekszem rendszeresebben írni, aktuális bejegyzéseket megosztani.

Tavaly nyáron nem vettünk ki szabadságot, így tudtunk November végén kivenni egy hetet, és elutaztunk dél-Angliába a tenger közelébe. Nagyon szép volt, igazi felüdülés!
Érdekes volt a szállodában vendégként lenni, megkapni a törōdést, odafigyelést. Hiszen mikor kijöttünk, akkor mi is vendéglátásban kezdtünk dolgozni. Ebben az évben már három éve lesz...

Születésnapomra Anya és Nagymamám is megleptek, jó volt találkozni, élményeket gyūjteni, együtt sütögetni a közelgō ünnepekre!

Decemberben volt pár program, egy kisebb megfázás,és az év végi stresszes érzet is utólért picit. Munkából jöttem haza 24-én...utána megint rá kellett hangolódni lelassítani, lélekben is megérkezni!

Adventben a születéstörténetet olvasgattam, egy betlehemes játékkal építettem kétnaponta a történetet, és így próbáltam a Karácsony -számomra- igazi lényegére koncentrálni!
Persze jó volt, h. Most is itthon lehettünk, együtt tölthettük a Férjemmel az Ünnepet! A Szüleinkkel, rokonokkal is beszéltünk, és ismét kirándultunk 🙂

Kiváltottunk egy Angol Örökség tagságot, így kedvezményesen, vagy ingyen látogathatunk meg nevezetességeket Anglia-szerte  😉

Mivel ez egy utazós, kalandos blog is, megemlítek pár helyet, ahol a közelmúltban jártunk: Tintagel castle -Arthur király szülōhelye, Hartland - vízesés, tengerparti túra 🌅 - a szülinapomon épp Naplementét is néztünk 😊;

Warwick és Kenilworth kastélyait is megnéztük. 🏰

Aztán Karácsony és Szilveszter között Portsmouth (Spinnaker tower)- Durdle door (nagyon szép a tenger, kedvenc helyem lett méginkább, mióta élōben is láthattam!) - Stonehenge  körutat jártuk be.

Született egy kis (elég Nagy!) unokaöcsém, akit alig várom, hogy meglátogassunk 😉.

Hihetetlen, hogy már január is lejárt! Azóta is voltunk pár helyen, de tartottunk itthon-ülōs hétvégéket is (ilyenkor ügyintézés, tervezés, bevásárlás, nagytakarítás stb.. zajlik).

Közben unokahugom lediplomázott, innen küldtük el jókívánságainkat 🙂 Megnyugtatott, h továbbtanul, így legközelebb Vele ünnepelhetünk 😉😊

Most meg jönnek elō az egy évvel ezelōtti emlékeink, mérföldköveink (új albérletbe költözés, autóvásárlás). Jó emlékezni, mert visszatekintve világosan látjuk, h a megfelelō idōben kialakult és összeállt minden, és Isten gondot viselt rólunk. Így bizakodva tekinthetünk a jövōbe is, h a továbbiakban is Ō megy elōttünk, mellettünk, mögöttünk. 🙂🙏