Hóvirágok napfürdőben

Hardwick Hall and Gardens, amíg sütött a nap. 🙂 

Plusz egy kis ikea látogatás, vásárlás. Örülök nayyon a hétvégének, tárt karokkal vártam. 😉Ismét zsúfolt hetem, hetünk volt. Esővel, széllel fűszerezve. Így most nagyon jót tett a lelkünknek a mai napsütés! Itthon pedig jóízűen ittuk a forró koffeinmentes kávét az újabb élményekkel teli nap után. ☕

 

Házasság, szerelem, virág

A múlt héten, a házasság hete kapcsán jó volt visszaemlékezni a házasságkötésünkre. Fotókat is nézegettünk, beszélgettünk. Hálás vagyok az eddigi éveinkért. Hiszem, hogy Isten rendelt minket egymásnak, egymás mellé! 

Amikor még csak együtt jártunk, olyan fülig szerelmesen más volt ezeket a fenti igéket olvasni. Azt hiszem, most mélyebb tartalomal teltek meg számomra. Egymáséi vagyunk, mindenki másnál fontosabbak, szeretettebbek! Eddig is, de ezután is. 

Akkoriban, kapcsolatunk hajnalán volt egy kedves idézet, ami a napokban magyarul is elém került, de nekem angolul kifejezőbb: 

'Mikor számolom az áldásaimat, téged kétszer számollak!' 'When I count my blessings, I count You twice! ' 💝

Mondtam Dávidnak, hogy szerintem nekem mára már a virág is szeretetnyelvem. 🙂 Szóval kaptam egy virágot, választhattam. Erre a kis törékeny orchideára esett a választásom, mert olyan szép, de nehéz gondozni, szerintem. Szóval igyekszem életben tartani, és a kapcsolatunkra, Dávidra is mindig nagyon odafigyelni! 🙂🙏

 

a kedvenc madaraim 

 "A boldogság: egészséges szellem, hálás lélek, tiszta lelkiismeret és egy szív, telve szeretettel." (Johann Wolfgang von Goethe)

Pár napja olyan jó volt ezt az idézetet olvasni, belegondolni. Szerintem megállja a helyét, igaz ez az állítás. Ahogy szóról szóra olvastam, felismertem, hogy ezek szerint én egy boldog ember vagyok. :) Végül is, annak is érzem magam. Boldog vagyok nőként, Abigélként. Boldog feleségként, ovónőként is. Vannak megvalósult dolgok és megvalósulásra váró álmok is az életemben. Sikerek, kudarcok, hibák, de eredmények is. Sok-sok emlék, tapasztalat, és szeretetteljes kapcsolatok. :) Csodálom Istent, mikor belegondolok, hogy Ő már mindent előre látott, ami velem megtörtént. Tud(ott) arról, mi lesz velem, kivé válok. És még nincs vége a történetnek. 🙂

Ezek a képkockák is a Wimpole házban készültek. Apró részletek a hatalmas épület falain belül. Olyan letisztult volt minden szobában az elrendezés. Visszarepít időben, térben abba a korba, amikor ott azok az emberek éltek, akikről hallottunk, olvastunk...ma pedig látogatható, bár vannak privát részei, mégis a National Trusthoz tartozik az épület, a telek.

Közben pedig újra eltelt egy mozgalmas hét. Olyan hét, ami után haza érve, más munkatársaimmal együtt csak arra vágyunk, hogy leülhessünk egy kicsit csendbe, nyugiba, és ne csináljunk semmit... Gyerekekkel foglalkozni nem csak mesevilág. Persze, sokat éneklünk, játszunk, miközben ők folyamatosan fejlődnek, tapasztalnak, megismernek egyre többet a körülöttük levő világból. A hét legtöbb napján kivittük őket reggel az udvarra is, volt, hogy csak egy séta erejéig. Az is nagy teljesítménynek számít sokszor, ilyen sok kicsivel. :) Most olyan időszak van, hogy állandóan orrocskákat törölgetünk, és sokan fogzanak is, nyűgösebbek. Az időjárás sem kedvez, mert esős, szeles. Ilyenkor jobban bezsonganak, felpörögnek, és nyugtalanabbak a gyerekek. 

Pénteken olyan vihar volt, hogy nem szabadott kimennünk. Bentről is félelmetes volt az Eunice vihar okozta szél...sok helyen pedig elég nagy károkat okozott...hála Istennek, a mi környékünkön nem állt le az élet. Igyekeztünk odabent lefoglalni a gyerekeket. 

Volt nekem is, meg más munkatársamnak is matrica-gyereke :) ők azok a kicsik, akik csak ott akarnak ülni az ölünkben, és ha felállunk, vagy kimegyünk a csoportból, sírnak. Szeparációs szorongás, a saját anyukájukkal is ugyanígy viselkednek ebben az életszakaszban. Úgyhogy sokat énekeltünk, táncoltunk, ölbeli játékokat játszottunk, így a hangom is elment minden nap végére, ma meg berekedve keltem... leszívta az energiámat a sok sírás, de feltöltött a mosolyuk, az ölelésük, a cukiságuk, és ahogy már ilyen pici korban is mutogatják az énekeket, meg kimondják az első szavaikat, megteszik az első önálló, bizonytalan lépéseiket... :) Jó érzés, hogy van, amikor meg tudjuk nyugtatni őket; gondozzuk őket, és akkor jóllakva, kipihenve magukat jobb kedvűek, még ha délelőtt sírdogáltak is, délután mosolyogva huncutkodnak, és az anyukák boldog gyerekeket vihetnek haza!  

Hálás vagyok ezért a munkahelyért, a munkatársaimért, akikkel mostanra nagyon jó csapat lettünk, mindenki teszi a dolgát. És időről-időre megtérül a befektetett munkánk is! 

Itthon meg esténként kezdődik a második műszak, ahogy magamnak szoktam mondogatni, mert miután a nap során ott is takarítunk, mosogatunk a gyerekek után, itthon is vár rám a főzés, mosogatás, mosás, takarítás változó mennyiségben :) Ezeket azért Dáviddal ketten szoktuk megosztani. <3  Utánna/ közben jó, ha van kis minőségi időnk is egymásra, hiszen mindkettőnknek ez a fontos szeretetnyelv! 

 

Valentin nap és kirándulás

A hétfői valentin napra tiramisut készítettem. Nagyon jól sikerült, hamar megettük! A szív alakú gumicukor is gyorsan fogy. Egyébként nem visszük túlzásba ezt az ünnepet. De jó, hogy van kit szeretni, és van, aki szeret! 

Hétvégén eljutottam fodrászhoz, Dávidnak is tetszik az eredmény. 😉Vasárnap kimozdultunk az esős, hideg ellenére is. Wimpole házban jártunk, a kertben pedig rengeteg hóvirág volt! Olyan volt, mint egy randi.😊 Csak hamar eltelt ez a hétvége is, kedden meg már fáradt voltam. Próbálok zsonglőrködni a mindennapi teendők között így munka mellett. Nem mindig megy jól. De mindig megvan valamennyi 🙂. Hétvégén Dávid takarított, én mostam, mosogattam, főztem... valahogy naponként próbálom elkérni az új erőt a feladatokhoz. 

Most mintha megint kerülgetne valami betegség... remélem, nem dönt le minket semmi komoly. 🙏

Közben elindult a feleséges kihívás, abban szolgálok, imádkozok. Első nap rögtön a derék asszony dícséretével indítottunk. 🙂 Van, mit tanulni tőle! És a szolgálókkal Eszterről is beszélgettünk. Jó volt feleleveníteni a történetét! 

Névnapi csoki

+ a 2014 februári emlékeim 🙂 de jó is volt! Már jó régen...nagyon hamar eltelt ez az idő. Jó nosztalgiázni, és jó itt élni. Dáviddal. Akkor még fél éve voltunk együtt, most már 5 éve házasok vagyunk. 💝

Máris február van! :) Telik ez a tél is, jöhet a tavasz...már várom! ;) Azért  a héten egyik reggel még havas eső esett, így tanultam egy új angol szót: 'sleet'. A latyakos pedig a 'slushy'. Ez már így kettő. :)

Ezt a fenti képet Dóri alkotta, a Farmer és Tűsarok blog szerzője, a hálalányos csoport vezetője. Ha jól emlékszem, Ann Voskamptól származik ez a mondat. Úgyhogy nagyon örültem a képnek, és le is mentettem magamnak. <3

 

Itt a héten a kínai új évet ünnepelték, az oviban is voltak ehhez kapcsolódó tevékenységek. ;) Idén a tigris éve van. Emellett ugye, ilyenkor szokott medve hét lenni az ovikban, Magyarországon, ott biztos macis foglalkozások voltak :) Nekem is vannak a tarsolyomba ezekkel kapcsolatos ötletek. :) Még nem találtam ki, milyen felületen gyűjtsem és osszam meg ezeket...pedig jó lenne. Valami angolos ovis csoport, oldal, valami... ötletelek még.  :)

Lejárt a karanténom, mehettem újra dolgozni. Jó volt kimozdulni! Picit szokatlan volt újra munkában lenni, de hála Istennek, jól telt a nap. 🙂 Sok kis babát ringathattam ismét. Aranyos öleléseket kaptam. 😊 Volt, aki hozta a mesekönyvet, és az ölembe ült, hogy olvassunk, vagy azt is szerették, mikor énekeltem, igaz, még csak keveset tudtam, mert ment el a hangom...a szülők is és a kolegák is örültek, h látnak és érdeklődtek, hogy vagyok. Jól esett. 

Úgy tűnt, mintha egy hét alatt nőttek volna a gyerekek, és a hajuk hossza. 😀 Volt olyan kisgyerek, akit még nem nagyon ismerek...

Kipihentebbnek, kreatívabbnak érzem magam. Jól bírtam idegekkel a stresszesebb pillanatokat is. 🙂 

Itthon meg megérkeztek a megrendelt fotóim, elkezdtem albumba rendezni őket. 😊Korábban Dávid is rendelt, egy applikáción keresztül. Havonta 45-öt kiküldenek ingyen, csak a postaköltséget kell fizetni. 😉 Már a februári adagot is megrendeltem, vegyesen a régebbi képeinkből. 😁 célo, h idén megtöltsünk egy albumot az emlékeinkkel. Az eddigiek egy albumba vannak ömlesztve...csak a legjobb képek. 😉 Mikor kicsi voltam, otthon is voltak albumaink, anya rendezte év szerint időrendi sorrendbe az emlékeinket. Mindig jó volt visszanézni! És most már egy ideje nekünk is van ilyen emlékekkel teli albumunk. 😊Mint a régi szép időkben... szeretem, hogy lapozgatva is végigjárhatom a legszebb helyeket, ahol jártunk. Felelevenednek az élményeink. Ilyen szempontból régimódi vagyok. Mint ahogy könyvet is szívesebben olvasok lapozgatva. 🙂