Itt jártunk múlt hétvégén. Ez az épület 1655-ben már egy kis jakobiánus palota volt. Aztán ahogy az évek teltek, sok mindenen ment keresztül, szépült, épült, és tüzet is átvészelt...
Szeretek ilyen régi épületeket meglátogatni, tanulni a múltjukról, hogy kik éltek, és hogyan éltek benne az évtizedek során. Elképzelni, hogy ott és úgy járták körbe a kertet, leültek egy fa árnyékában, megcsodálták a virágokat, ahogy én is. És megvolt minden helységnek a funkciója, a berendezése... Az épület falai, oszlopai, szépen, aprólékosan díszítettek, és kiállták az idő próbáját. A szökőkútban akkor is, azóta is víz zúdul alá...(amikor bekapcsolják ;) )
Érdekes utazás ez a múltba. Sokkal messzebre utazunk képzeletben, mint a valóságban a helyszínre megtett utunk volt :) .
Ismét feltört belőlem az érzés, hogy milyen kicsi vagyok akár egy ilyen épülethez képest, hogy milyen kevés idő adatik meg nekünk itt ezen a földön az ilyen alkotásokhoz viszonyítva. De Isten ismer minket egyenként, és neki gondja van ránk! Ő a történelmen átívelően jelen van, és semmi nem történik az Ő tudta, akarata vagy engedélye nélkül!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése