2020. augusztus 11., kedd

Ma


  

többek között kenyeret sütöttem. Ezt most nem lisztkeverékből, hanem egy recept alapján, amit Anya küldött, amit nagynénémtől kapott, miután náluk evett ilyen kenyeret. :) 
Már egy pár hete ez is váratott magára, de most összeálltak a körülmények, és épp nem volt itthon más kenyér ;) Az összes előkészülettel és sütési idővel együtt, frissen, melegen ettük a vacsorához, mikor Dávid hazaért a munkából. Jobban sikerült, mint gondoltam ...szeretettel készült, és szerintem ez érződött rajta! :)

Ma ilyen háziasszonyos, házimunkás napot tartottam. Bepótoltam azt is, ami hétvégén elmaradt, vagy azóta újra összegyűlt. És ma újra azt éreztem, hogy szolgálatnak, szeretetteli feladatoknak élem meg mindezeket, nem csak úgy muszájból végeztem, mint már sokszor, ezelőtt. Hiszen én most elsősorban feleség vagyok, háziasszony, és az életfeladataim között szerepel az otthon rendbentartása...

Ráadásként pont elolvastam egy kis történetet, ami minderre rezonál, a könyvből, amit egy számomra kedves személy írt, és Anya ezt is elküldte, a ma megérkezett csomagban :) 


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése