a miniszterelnök bejelentette az újabb karantént egész Angliában. Ez azt jelenti, hogy mindenki maradjon otthon, és aki teheti, dolgozzon otthonról; az iskolákban, felsőoktatásban pedig online zajlik a tanítás. Ezúttal az óvodák nyitva maradtak. Így nekünk semmi nem változott, továbbra is bejárunk dolgozni, mert itthonról nem tudnánk...csak vásárolni lehet illetve sétálni menni. Ezt tettük eddig is. 😀
Nemrég még el tudtunk menni egy arborétumba, ahol gyönyörködhettünk a havas tájban, aztán pár napja ide is megérkezett a hó és a köd, meg a mínusz fokok. ⛄ Épp sétálni indultunk aznap, és akkor kezdett hullni a hó, egyre sűrűbb pelyhekben, mindent beborítva, fehérré változtatva. Annyira jó élmény volt látni, tapasztalni! Kicsit elfeledtette velem, velünk, hogy milyen zavaros dolgok történnek a nagyvilágban és csak örültünk a hirtelen más színben feltűnő világnak. Nekem a Nyomok a hóban c- film is eszembe jutott, és egy ének, főleg az a pár szava, hogy: '...és a lelkem, fehér, mint a hó...' Minden olyan tisztának látszott ebben a nagy fehérségben!
Az oviban a kicsikkel el is készítettük papírból az első hóembereket, viccesek lettek! Össze-vissza kerültek rajtuk a fekete gombok, a répaorr, a kalap és a szemek. De az ő művük, és emiatt nekem szépek, meg persze, a szüleiknek is tetszett! 😉Egy másik, ovihoz kapcsolódó esemény pedig: az új év elején, a sérült kislány, akit én is gondoztam, fejesztettem, és most már a nagyobb csoportban van, megtette az első önálló lépéseit! Az anyukája megosztotta velünk a videót pár megható sor kíséretében. Ez is egy csoda, mert az orvosok azt mondták, valószínűleg soha nem fog önállóan járni...ő pedig egyre erősebb és elszántabb lett, és megcáfolta!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése