Hétvégén megkaptam a második oltásomat. Ezúttal nem nézelōdtem, így nem sokkolt a látvány és a karom sem fájt utána olyan sokáig. Talán kicsit álmosabb voltam másnap... Gyorsan telik a hét, utolsó napjaim vannak hátra ebben az oviban. Rengeteg a gyerek, van munka bōven. Az új munkatársaknak nincs óvodapedagógus végzettsége. Egyiküknek még az erkölcsije sem érkezett meg, így ōt nem szabad felügyelet nélkül hagyni a gyerekekkel. Természetesen mellém rakták be. (Hogy továbbra se tudjak szabadon kimenni a csoportszobából ?!) 🙃  Egyébként nagyon ügyes, aranyos nō, sokmindenre ōt kellett megkérnem, h hozza be a csoportszobába, vagy vigye ki, és megtette, segítōkészen. Valószínūleg ebben a csoportban fog dolgozni is, de csak részmunkaidōben. 

Múlt héten jött egy új kisfiú, pici még, de már néha megtesz egy-két lépést. 😍 Mivel engem lát meg reggel elōször, így egész nap rám van szüksége, fōleg, ha fáradt. Csak velem alszik el. Aranyos dolog ez, csak a többiek kicsit féltékenyek. 😁 És nekem kell mindenkit bepelenkázni, mert érvényes erkölcsi nélkül azt sem lehet az új koleganōmnek...szóval ilyenkor a kisfiú fejezi ki nemtetszését, ráadásul jó hangosan, hogy hogy is mertem ōt letenni, másik felnōttnek odaadni, amíg én valaki mást teszek tisztába?! 😭

Tegnap délután, mikor tudtam, h fáradt és mégsem bírt elaludni, hiába ringattam, dúdoltam is neki, elkezdtem magyarul énelelni egy ovis altatót, (mivel angolul nem nagyon tudok ilyet). Arra aztán szépen elaludt.😊 A zene az mindig kéznél van nálam, és olyan jó, hogy mūködik a gyerekeknél! 🙂