Egy újabb mérföldkő

Szombaton volt a születésnapom, így Dáviddal tudtuk tölteni ünnepelve a napot, a hétvégét. :) Ehhez már pénteken, munka után mostam egy adagot, hogy hétfőre legyenek tiszta, száraz ruháink. (Nekem egyenpólót és fekete nadrágot kell felvenni minden nap)

Szombat reggel később keltünk, együtt reggeliztünk, aztán Dávid dekorált, és együtt ettünk tortát, kávéztunk. Egyenként fújta fel nekem a szülinapi lufikat! ^_^ Halász Juditot hallgattunk youtube-on. Utánna megterveztük, hogy a továbbiakban mit szeretnénk, bepakoltunk és elutaztunk. Három program közül választhattam. :) Az állatkertbe szerettem volna menni, így két órát utaztunk, és hotelben aludtunk. Este indiai étteremben vacsoráztunk > már az évfordulónkra is étterembe szerettem volna menni, de most jutottunk el < , olcsón jóllaktunk, és jobb volt, mint az indiai ételek, amiket az üzletben lehet venni! Érződött az ízén a frissesség!  

Nap végére összegyűlt az 1000 hálaokom, a kis füzetembe, amit kb. 15 hónapja kezdtem el írni. :)  Ez is szülinapi ajándék, kegyelem, és folytatom tovább, amíg betelik a füzet!

Vasárnap reggel, bár napsütés volt előírva, inkább havazás lett belőle, de nem bántam! :) Elég sokfajta állatot láttunk a hideg idő ellenére is a Chesteri állatkertben. A kedvenceim a kis pingvinek voltak, de a listát folytathatnám ;)

A havazásról meg még annyit, h már szombat reggel arra ébredtem, és nagyon meglepett! Igazi égből jövő áldásként tekintettem rá, Istentől, a szülinapomra. Eddig minden évben imádkoztam hóért a szülinapomra, mert nagyon szeretem! És hát nem nagyon érkezett meg... így idén már nem imádkoztam ezért, gondolván, h ez amolyan gyermeki viselkedés, hóra vágyni, azért imádkozni...ígyhát nem kértem, csak egy icipicit vágytam rá, meg végigfutott egyszer a gondolat, hogy "milyen szép is lenne...", és lehavazott, ráadásul hétfőig meg is maradt! Isten még a kimondatlan vágyaimat is tudja, ismer és szeret engem. :) (Igaz, jelezték az időjárás előrejelzésben is, de az nem mindig megbízható, tavaly például nem valósult meg, amikor mondták...) 

Röviden így telt, élménydúsan, szeretetben, örömben a hétvége. Hálával, kegyelemmel! Most pedig jöhet az utolsó húszas életévem, illetve, ez már a harmincadik.. ;) Leírni sok, lélekben maradok 21! ;) De úgy hiszem, azt tapasztalom, hogy ez egyre csak szebb lesz, akárcsak a házasságunk. Érek, mint egy finom sajt! :) :D