Múlt heti szösszenetek...🙂

Kicsi kislánytól kérdeztem valamit, nagyon mosolygott, bólogatott, mint aki értette a kérdést...aztán kérdezte a munkatársam, arra is bólogatott. Aranyosnak, viccesnek találtuk 🙂A nap folyamán, késōbb, mi felnōttek beszélgettünk, a kislány nevetve bólogatott... itt már nevettünk mi is, mert rájöttünk, hogy minden kérdésre, beszélgetésre bólogatás a reakciója. 🤣

---------

Mosolygós, mindig ölelésre kész kisfiú pityeregve elém áll, ölembe kérezkedik...majd megragadja a bal csuklómat, és elkezd játszani a karórámmal....szóval erre ment ki a játék! 😁

Ilyen és ehhez hasonló apróságok történnek a munkahelyemen. És nem csak... :) Szeptembertől új kicsik érkeznek, már kettő elkezdett jönni. Folyamatosan lesz beszoktatás, befogadás. Jövő héttől a szülők is bejöhetnek, reggel meg délután. Egyelőre maszkban. Már rég nem voltak beengedve, furcsa lesz. Lassan kezdem kiismerni az embereket, a viszonyokat, a szokásokat; most még vannak a friss kezdetből fakadó nehézségek...mert én vagyok az új, mindent most fokozatosan tanulok itt meg. Igyekszem, de nem mindig könnyű, elmúlt az első heti rózsaszín köd.:) Egyre inkább reálisan látom a helyzetet. Ami nem rosz, inkább szükéges! :)  Alapból örülök, hogy váltottam, jó döntés volt. Most már csak bele kell rázódjak az itteni rendszerbe. :) Hálás vagyok, hogy rövidebb munkanapjaim vannak, igaz, így még gyászolom a heti egy szabadnapomat, amikor volt időm mindenfélére, amire munka mellett nem... na de vannak hétvégék, azokat lehet szépen beosztani, megélni. :)