Hétrōl- hétre elfáradok, ahogy egyre közeledik a hétvége. Múlt vasárnap viszont ez az ige is elhangzott az alkalmon. Jó Istennel megpihenni!

Sikerült hazahoznom az oviból valami vírust, Dávidot ledöntötte pár napra... aztán jobban lett. 🙏 Hétfōn egyedül mentem munkába az autóval... izgalmas volt. Eltérō a megszokottól. 🙂 

Körvonalazódni látszik a hazautazásunk mikéntje is. Minden apró lépést ünneplek magamban. 🙂 Már régóta várok, vágyom erre az utazásra. Kezdtem elfáradni ebben a várakozásban is, a reménykedésben, hogy hamarosan megvalósul... aztán múlt hétvégén megigényeltem az ügyfélkapun a védettségi igazolványt, Magyarországon fogom átvenni. Ilyen okból haza lehet utazni. 😁 

Lassan minden körülmény összeáll úgy, hogy megvalósítható lesz az utazás. Mint egy puzzle...Minden darab a helyére kerül. Így van ez az életem sok területén. 

Sokszor belegondolok és áldom érte Istent, hogy munkálkodik, még akkor is, amikor az éppen nem látszik. Aztán meg-meg mutat belőle részleteket. :)

Ezt már múlt héten írtam, de csak most tudtam átnézni...megosztani is. :)