Ez volt az az igevers, amivel érettségizni mentem. Aztán egyik vizsgaidōszakomban is visszaköszönt. 🙂

Ma is hiszem és vallom, hogy Isten be tud tölteni örömmel, békességgel, de mással is, amire szükségem, szükségünk van, ha hittel kérem/kérjük Ōt! 

Akkor az érettségi, felvételi voltak a legnagyobb elōttem álló események, azóta nagyobb horderejū dolgokban is tapasztaltam Isten vezetését, áldását. 🙂 Mindegyik a Belé vetett reménységemmel kezdōdött. És az Ō hūségével, szeretetével folytatódott. 

Ma, amikor annyi mindent lehet olvasni, tájékozódni a nagyvilágban zajló eseményekrōl, és ez a sok információ eláraszt, felkavar, hálás vagyok, hogy Isten mindegyiknél hatalmasabb, erōsebb. Hiszem, hogy kézben tartja a dolgokat. 

Mikor itt szomorkodtam nemrég, hogy a pici sötét albérletben csak a kaktuszok élik túl, és nincsenek szép virágaim, mert sorra mindegyik kipusztult... akkor egy nap észrevettem, ahogy ez a növény, az ablakban újra virágot bontott. 🙂 🌸 Van még remény! 🙂                                                                          

És tudom, hogy amiért jelenleg imádkozok, annak is el fog jönni az ideje, Isten idōzítése szerint! Ez a virág is erre emlékeztet! 🙏