Magyarországon az egyetemi felvételi ponthatárok kihírdetése. Eszembe jutott, hogy az én életemben 10 éve volt ez a nap meghatározó... hihetetlen, hogy milyen gyorsan eltelt már ennyi idō!
Azóta mennyi mindent átéltem a szakmámban, hivatásomban is. 7 éve kezdtem dolgozni, óvodában. (De most van a 6. ovódapedagógusi évem, kB. egy év maradt ki).. Fiatal voltam, tapasztalatlan, de elszánt. Sokat tanultam, változtam. Volt nehézség, volt negatív tapasztalat, de sikerélmények, pozitívumok is. Sok kolegát megismertem, gyerekeket, szülōket. Ötleteket, módszereket. Gyerekdalokat, mondókákat. Sok- sok hasznos hétköznapi dolgot is. Tisztában vagyok az erōsségeimmel, a gyengeségeimmel, dolgozok rajtuk. 😉 Olyan munkám van, ahol fontos a rugalmasság, a változatosság, a kreativizmus... és a türelem, gyengédség, empátia. De a határozottság is! Igazi jellemformálás minden nap. Gyerekeket fejlesztek és közben én is tanulok, fejlōdök. 🙂 Szeretem és hálás vagyok, hogy ilyen hivatásom lehet!
Most különösen örülök annak, hogy milyen jó csapatba kerültem. Mindenkinek megvan minden napra a feladata, és azt végezzük, azon felül meg segítünk egymásnak. Beugrunk egymás helyett is, ha kell. Így igazán gördülékenyen telnek a napok, éa jólesō fáradtsággal érünk haza. 🙂
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése