egyik reggeli zsoltár

vietnami étteremben

kávészünet

Ryton Pools egyik tava

egy kis séta

hála-lepke

Hétvégére esőt mondtak, így nem mentünk kültéri helyszínre. Birmingham-ben voltunk kicsit bevásárolni, nézelődni szombaton. Napközben picit szemerkélt az eső, borús volt az idő. Jó volt kicsit környezetet váltani, nem a megszokott helyen bevásárolni. Megengedtünk magunkan egy új élményt, vietnami étteremben ebédeltünk. Aztán a kedvelt Costa-kávé is megvalósult, Dávid pedig buborékos teát ivott. ;)  Leginkább a Primarkban, Next-ben nézelődtünk, vásároltunk. 

Délután, hazafelé mégiscsak kimerészkedtünk egy helyre, ahol sétáltunk egy rövidet a tavak szegélyezte ösvényen. :) Láttam pár pillangót, egyet sikerült megörökíteni is! A hálára emlékeztetett, mert a hálalányos csoportban is a lepke valahogyan megjelent, mint szimbólum :) 

Mire hazaértünk az autóval, eleredt az eső, megjött a megjósolt vihar is! A tavaktól hazáig én vezettem, egész jól ment, ahhoz képest, hogy régen vezettem városon kívül. 

Elég vegyzes üzeneteket olvastam a héten, nem igazán értettem, mit üzen nekem Isten. Volt egy pont, ahol azt gondoltam, nem is hall, nem is törődik most velem, megfeledkezett rólam. Vannak megoldatlan dolgok az életemben, amikre keresem a választ, a hogyant, várom a megvalósulásukat, miközben a magam részét igyekszem beletenni. És az azon felül lévő dolgokat természetesen nem tudom befolyásolni. Frusztrál ez a dolog, egyszerre több fronton. Mikor benne vagyok folyamatok kellős közepén és nem tudok tovább menni, rajtam kívül álló okok miatt. Nem azért, mert nem akarok, vagy nem próbáltam, esetleg nem lenne elég a hitem...

Én sokat szoktam agyalni, rágódni dolgokon, és egy-egy munkahelyi történés után is azon gondolkodok, hogy mit tehetnék másként, illetve mit kellett volna, és hogyan lehetne az olyan és hasonló szituációkban helyesen, bölcsen eljárni. És mikor úgy érzem, sikerült régi sémákat felülírva viszonyulnom, még akkor is bizonytalankodok egy sort, hogy most ebben a szituációban én mit tehettem volna jobban... Aztán egy beszélgetésben kijön, hogy jól látom a helyzetet, a problémát, és jól mértem fel a helyzetet, a megfelelő dolgot tettem. 

Tegnap, ahogy itthon próbáltam rendezni az érzéseimet, gondolataimat, hogy tudjak kikapcsolni, és beszélgettünk Dáviddal is a dolgainkról, kicsit jobban átláttam dolgokat. De még mindig vártam hogy Isten mit akar mondnai nekem, és ahogy Istenhez felsóhajtottam, jött egy egyértelmű üzenet:

http://virtualiskavezonoknek.blogspot.com/2023/07/ha-felmerult-benned-kerdes-tudja-e-isten.html 

Voltak hasznos mondatok benne számomra! :) 

És hogy ezt még fokozzuk, ma olvastam a következőt: 

reggeli áhitat

"Lépésről lépésre, hűségesen, ami elém kerül..." -ez most megadja az előttem álló napokra, hetekre az újabb motivációt, a hitet, a kitartást, az életem minden területére nézve!