Augusztusi 'hálalányos' emlékeztető :) Nekem nagyon tetszik, a kép is, meg az idézet is! És pont jókor láttam meg, amikor arra volt szükségem, hogy felöltözzek a hálával, és számba vegyem mindazt a jót, ami van!

Picit mindig nehéz visszarázódni a hétköznapokba, a munkába egy hét vakáció után, plusz az előtte levő héten pedig itthon betegeskedtem... és akkor a hét közepén, amikor szülői fogadóórát tartottam, megkaptam a legszívmelengetőbb ajándékot! A kislány kézlenyomata és lábujjai vannak a virágkaspón. Ennél több nem is kell egy pedagógusnak! A felirat: 'Köszönöm, hogy segítettél nőni/fejlődni!' Mindig emlékezni fogok Rá, így most méginkább! :)

Itt, Angliában nem viszünk végig egy csoport gyermeket, hanem mi maradunk az adott életkorú csoportban, és a gyerekek mennek tovább a következő csoportba. Szokatlan volt az elején, de most már belerázódtam... szóval most szeptembertől mennek tovább a babáink, és kapunk új kicsiket. De azért még az óvodán belül találkozunk, főleg az udvaron. :) Igazából szívesen látnám továbbra is a fejlődésüket, de szeretem a baba korcsoportot is. Annak minden nehézségével és örömével együtt.

Pontosan 2018 augusztus 7.-e óta dolgozok itt kint is óvodában, és nem bántam meg, hogy belevágtam! Hálás vagyok, hogy megvalósult, szeretem a munkám! Ennél már csak a saját gyermekeinket fogom jobban szeretni! :)