engem is valamiféle megfázás...
Hiába, a kicsiktōl könnyen össze lehet szedni bármit. Eddig is csoda, és kegyelem, hogy bírtam a strapát! Amennyi orrocskát megtöröltem, és ahányszor le lettem tüsszentve meg az arcomba köhögések száma alapján már többször beteg lehettem volna.
Több munkatársam elkapta egymástól a mandulagyulladást is, és mindenféle egyebet. Lábon kihordták, mert ennél az ovinál nincs táppénz. Sajnos.
Csakhogy nálam nem játszik a fejfájásos, szédülōs bebiciklizés, így ma beteget jelentettem. Az arcüregem is vacakol 🤨 Próbálok regenerálódni, pihenni, mert elfáradtam, lemerültem testileg. Volt egy hét, amikor egyáltalán nem írtam az új naplómba 🙄 .
De kezdem megszokni, h egyre tudatosabban szervezzem az életem különbözō területeit. Leírva, és aztán tartva magam a leírt tervekhez, ötletekhez.
Viszont mindent nem irányíthatok én sem! Van, ami nem rajtam múlik. Ezeket tanulom elengedni, elfogadni, nem görcsösen kapaszkodni az ezekhez a dolgokhoz kapcsolódó elképzeléseimbe. 😉 Ez sokszor nagyon nehéz, máskor meg egyszerūen nem tudok mást tenni 😀
És amikor ez sikerül, akkor jönnek a meglepetések. Felszabadulok, ahogy átadom a gondjaimat Istennek, és aztán megtapasztalom a választ. Sokszor épp a leghétköznapibb módon 💌
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése