 |
| Kékharang -mező (bluebell) |
 |
| kürtőskalács |
 |
| fuvola -gyakorlás |
 |
| majális |
 |
| miccsezés |
 |
| :) |
 |
| pho leves |
Április végén egy csodaszép virággal borított erdőben sétáltunk picit :) Nagyon szép idő volt! A kis városunkban volt egy vásár, arra is kimentünk, megnézni hogy milyen standok vannak kint, és ettünk egy kínai fogást, de megláttam, hogy van magyar kürtőskalács, így az sem maradhatott el. Kicsit megismerkedtünk a tulajjal is, nagyon vicces, barátságos, román fiatalember, a felesége magyar, és az ő nagymamájának receptje alapján készítik a kürtőst... gyermekkorom kedvenc finomsága, nagymamám még kemencében sütötte székelyföldön. :) Mindig rá gondolok, és a gyermekkoromra, amikor kürtőst eszek. ;)
A múlt héten volt lehetőségem bevinni a fuvolámat a gyerekeknek, megmutattam, megszólaltattam, eljátszottam nekik a kedvenceiket, elsőként a 'baa-baa black sheep'-et. ;) Tátott szájjal hallgatták.. nagyon teszett nekik, és ilyen kis lelkes közönségnek élmény volt megmutatni ezt a hangszert. Aztán itthon is gyakoroltam kicsit. ;)
Május elsején mi dolgoztunk, de este rendeltem miccset, merthogy van a városban egy román étterem nem olyan régóta. :D Ez is tipikus gyermekkori íz, amit hagyományosan majáliskor sütögettünk Romániában. Nekem oda, Erdélybe nyúlnak vissza a gyökereim, és ezt büszkén vállalom, félig székely leány vagyok. Idekint aztán magyarázkodhatok röviden vagy hosszabban a származásomról, az identitásomról, kit milyen szinten érdekel a téma, merthogy mindig szóba kerül, hogy Magyarországra költöztem, de Romániában születtem, és attól még magyar vagyok... hosszú belefoglalni a világháborút is, amiből az angolok a győztes oldalon jöttek ki, és így őket nem érte terület-elcsatolás..
Anyák-napjára ilyen megszerkeztett képpel leptem meg Anyát, mert mindketten szeretjük az ilyen kosztümös filmeket. :) Nagyon tetszett neki, így nem csak ez készült el, hanem egy pár másik, a többiekkel is. :) Szeretek kreatívkodni ilyen formában is. :) Én még nem vagyok anya, de ha lennék is, azt tervezem, nem magamat ünnepelném, ünnepeltetném, inkább kreatívkodnánk valamit a nagyiknak, meg akkor is a saját női felmenőimnek mondanék köszönetet... visszataszítónak találom, mikor valaki kiposztolja a gyerekeit és dicsekszik az anyaságával anyák napján. Pont, hogy éreznie kéne, érte mennyi áldozatot hozott a saját édesanyja, és őt ünnepelni inkább, amellett, hogy hálás! hogy megtapasztalhatja az anyaságot, a gyermekekkel, akiket Istentől kapott! - szerintem legalábbis.
Tavaly ilyenkor nagyon mélyponton voltam, amiatt hogy én még nem vagyok anya... azóta sokminden átfordult bennem és a gondolkodásomban. Nem szeretném ecsetelni, de még nem jött el az ideje. Isten mindig bátorít, megerősít, mikor ezt az imatémát elé hozom. És mivel már kislánykorom óta él bennem a vágy, hogy saját gyermekem legyen, tudom, hogy Istentől származik, és egy napon meg fog valósulni.
A múlt héten volt lehetőségem bevinni a fuvolámat a gyerekeknek, megmutattam, megszólaltattam, eljátszottam nekik a kedvenceiket, elsőként a 'baa-baa black sheep'-et. ;) Tátott szájjal hallgatták.. nagyon teszett nekik, és ilyen kis lelkes közönségnek élmény volt megmutatni ezt a hangszert. Aztán itthon is gyakoroltam kicsit. ;)
Május elsején mi dolgoztunk, de este rendeltem miccset, merthogy van a városban egy román étterem nem olyan régóta. :D Ez is tipikus gyermekkori íz, amit hagyományosan majáliskor sütögettünk Romániában. Nekem oda, Erdélybe nyúlnak vissza a gyökereim, és ezt büszkén vállalom, félig székely leány vagyok. Idekint aztán magyarázkodhatok röviden vagy hosszabban a származásomról, az identitásomról, kit milyen szinten érdekel a téma, merthogy mindig szóba kerül, hogy Magyarországra költöztem, de Romániában születtem, és attól még magyar vagyok... hosszú belefoglalni a világháborút is, amiből az angolok a győztes oldalon jöttek ki, és így őket nem érte terület-elcsatolás..
Anyák-napjára ilyen megszerkeztett képpel leptem meg Anyát, mert mindketten szeretjük az ilyen kosztümös filmeket. :) Nagyon tetszett neki, így nem csak ez készült el, hanem egy pár másik, a többiekkel is. :) Szeretek kreatívkodni ilyen formában is. :) Én még nem vagyok anya, de ha lennék is, azt tervezem, nem magamat ünnepelném, ünnepeltetném, inkább kreatívkodnánk valamit a nagyiknak, meg akkor is a saját női felmenőimnek mondanék köszönetet... visszataszítónak találom, mikor valaki kiposztolja a gyerekeit és dicsekszik az anyaságával anyák napján. Pont, hogy éreznie kéne, érte mennyi áldozatot hozott a saját édesanyja, és őt ünnepelni inkább, amellett, hogy hálás! hogy megtapasztalhatja az anyaságot, a gyermekekkel, akiket Istentől kapott! - szerintem legalábbis.
Tavaly ilyenkor nagyon mélyponton voltam, amiatt hogy én még nem vagyok anya... azóta sokminden átfordult bennem és a gondolkodásomban. Nem szeretném ecsetelni, de még nem jött el az ideje. Isten mindig bátorít, megerősít, mikor ezt az imatémát elé hozom. És mivel már kislánykorom óta él bennem a vágy, hogy saját gyermekem legyen, tudom, hogy Istentől származik, és egy napon meg fog valósulni.
Nekem még eddig minden jelentőségteljesebb dologra az életemben várnom kellett, különböző okokból. És ez igazán tanít Istenben hinni, bízni, Tőle függni. Az, hogy oviban, egész kicsikkel foglalkozhatok, egyszerre gyógyír, meg néha tőrdöfés is tud lenni anyai lelkemnek... vannak módszereim, elveim, aztán kíváncsi leszek, hogyan írja majd ezeket felül a saját gyermek... egy biztos, semmi sem véletlen és mindennek meg van/lesz az oka, ha utólag visszanézek erre az időszakára az életemnek, életünknek.
A harmincas évek annyira különbözőek az életeinkben, mindenki más-más életszakaszban van. Istennél erre sincs sablon, mint a párkapcsolat megtalálására sem csak egy úton vezethet el mindenkit ugyanúgy.
Az utolsó két fotó egy vietnámi étteremben készült, most hétfőn, ami munkaszüneti nap volt. Jó lett volna a hosszú hétvégén elutazni valahová, de inkább itthon, több pihenéssel töltöttük ezt az időt. Az idő is szürke volt, időben felkelni is nehéz volt, hogy messzebbre utazzunk, de már annyi szép helyen jártunk, most jobb volt ez így. Remélhetőleg, lesznek még igazi tavaszi-nyári, napos hétvégék amikor tudunk még felfedezni helyeket. Kell a természetben töltött idő, a kikapcsolódás is. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése