Múltheti látogatónk volt ez a kis mókus. :) Bekukucskált, szimatolt, aztán miután lefotóztam, el is szaladt. :D Aztán hétvégén voltunk kicsit sétálni, immár gumicsizmában. Annyira szép már a természet! Ezúttal sikerült jobban pihenni is, de a barátnőkkel is találkoztunk, ettünk és kávéztunk egyet. Igyekszünk havi rendszerességgel összejönni! Tervben van egy másik barátnőmmel is a kávé és beszélgetés, ezen a hétvégén! :) ;)
Most a héten ünnepeltük a házassági évfordulónkat is! :) Telik az idő! :) Egy újabb év tele élményekkel, áldásokkal, megtapasztalásokkal, leküzdött nehézségekkel. Immár az új lakásban. Ez is hálaok!
Ebből az állatka-párosból van még néhány nekünk, most már gyűjtőknek számítunk. ;) Apró, de jelentőségteljes számunkra. :)
Mint ahogy az életben, a mindennapokban is sokszor a legapróbb dolgok jelenthetik a legtöbbet. Egy mosoly, egy kedves gesztus, egy beszélgetés, egy érdeklődő üzenet... kettőnk közt vagy más emberekkel is. Ezek nem kerülnek pénzbe, de néha olyan sokat adnak, többet, mint egy bármilyen értékű tárgyi ajándék. Leginkább itthon és a munkahelyen tapasztalom és gyakorlom, ahol a legtöbb időmet töltöm. Meg a barátnőkkel közel, és távol.
Elég régóta online néztem a vasárnapi alkalmakat a gyülekezetben, de most egy ideje elmentem személyesen is. Bátorítottak is hogy menjek, aztán leültek mellém ismerősök, és a végén, kávé mellett új emberekkel is volt lehetőségem megismerkedni. Jó volt minden alkalommal hallani élőben az igét, részt venni az éneklésben, részese lenni személyesen Isten testének. Ez az igazi közösség-gyakorlás, és hálás vagyok, hogy van lehetőségem menni. Az elmúlt vasárnap éppen hálaadó nap volt. Jó volt végiggondolni mindazt, amiért hálát adhatunk ebben az évben is! Mindegyik éneket ismertem és számomra mindig felemelő másokkal együtt dicsőíteni Istent!
Ezúttal magassarkúban terveztem lenni, de vezetni csak lapos cipőben tudok, így abban ültem be az autóba, viszont ahogy ott megérkeztem, felvettem a magassarkút. Igazi hamupipőke-élmény volt.
Nekem tetszik az, hogy itt sokféle öltözetben jönnek az emberek, mindenkit szívesen látnak. Nem az a lényeg, ki hogy van felöltözve, amikor gyülekezetbe jön. De valamiért én szeretek kicsit ünnepélyesebben öltözni, mint a hétköznapokon, hiszen mégis csak Isten házába megyek. Viszont többször voltam már nadrágban is, és nem zavartattam magam. Nem szeretek sem túl- , sem alulöltözni egy bizonyos szinten. És ami még fontosabb a ruhánál, az a szívem állapota. Nem csak vasárnap.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése