Mézeskalácsot sütöttem a héten, az első adagot. Lesz még folytatás, hogy az Ünnepre is legyen ;) Villámgyorsan eltelt ez a hét is, a munkában is, de főleg itthon. Viszont reggelente együtt megyünk, este pedig eljön értem Dávid. Ez ráadás együtt töltött idő. :) Olyan jó, hogy legalább mi itt vagyunk egymásnak! Annyira hálás vagyok ezért.
Karácsonykor elvileg enyhítések lesznek, három háztartás összegyűlhet együtt ünnepelni. De nekünk nincsenek itt rokonaink...meglátjuk, mi lesz. Aztán emiatt lehet, az új évben megint karanténre lesz szükség...de ha nem enyhítenék a szabályokat Karácsonykor, akkor meg az lenne baj...úgy sokan megszegnék a szabályt, és azért is elmennének a rokonaikhoz. Nem irigylem az ország élén levő döntéshozókat.
Ami az egyéneket illeti, mindenki viselni fogja a döntései következményét...minden szituáció más, nem ugyanazok a részletek, biztosan mindenki, vagy a legtöbben próbálnak jó döntést hozni, ami a családjuknak a javát szolgálja. Az biztos, hogy ez az év rendkívüli volt, sok áldozattal, lemondással, veszteséggel járt már eddig is. De talán voltak benne szép pillanatok is, olyan dolgok, amiket amúgy nem biztos, hogy a nagy szabadságban megtapasztaltunk, mert annyira rohantunk...(azért a feltételes mód, mert lehet, valakinek ez volt az eddigi legpocsékabb éve, nem tudhatom...)
Néha, mikor aggódok valami miatt, vagy rágódok egy döntésen, eszembe jut egy példa, amit valamikor olvastam: Számítani fog ez 5 év múlva? Emlékezni fogok erre 5 év múlva? Esetleg befolyásolja a jövőmet hosszú távon? Ha nem, akkor nincs sok veszíteni valóm...úgysem ez lesz a lényeg :)
Szóval így vagyok én ezzel az évvel is. Azokkal a programokkal, amik idén elmaradtak, de tudom, hogy nem örökre ;) Így a December is hálás hónap, találok okokat a hálára. Sőt, ha pontosabban szeretnék fogalmazni, nem csak okkal tudok már hálát adni. Mert Isten jó! És jó ebben a hitben, tudatban megerősödve zárni majd az idei évet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése