Frei kávézó, Debrecenben 

Régen írtam már, azóta február lett! 

Szépen kezd kibontakozni ez az év, csak kicsit nyomasztó volt az eddigi borús, esős, hideg időjárás. Tegnap viszont egy kicsit előbújt a Nap, és nagyon tudtam örülni neki! 

Semmi különös nincs, zajlanak a munkás hétköznapok, hétvégéken pedig inkább pihenünk, egyszer voltunk kicsit kirándulni január végén. :) Nagyon szép volt a táj, friss a levegő, és gyönyörködtető a bárányos mezők látványa. :)

Elkezdtem ismét járni házicsoportra, eddig nagyon pozitív megtapasztalásaim vannak. Az oviban betegeskedések vannak, mostanra engem is utólért egy megfázás, ilyen névnapi ajándékként kb. Olyan 'ügyesen' vízkőtlenítettem a kávéfőzőnket, hogy utánna ihatatlan volt belőle a kávé, és már valószínűleg egyébként is a végét járta, így pár hétig nézegettük hogy milyenre cseréljük le, vasárnap megérkezett az új, még ismerkedünk. ;) 

Mivel hideg, sötét, esős heteken vagyunk túl, befoglaltunk egy utazást február végére, melegebb helyre. ;) Egyébként a magyarországi diplomaosztó is szép volt, jó volt. Szeretem, mikor ünnepek vannak a (tágabb) családban! Most szülinapok, névnapok következtek/következnek. 

A hétvégén láttam a ház körül az első hóvirágokat, és a madarak folyamatos csicsergése is emlékeztet, hogy nemsokára jön a tavasz! Vele együtt pedig pár egészségügyi időpont, az egyikre már nagyon régóta várok- arcüreg panaszokkal, a másik pedig fogorvosi vizsgálat. Idén proaktív vagyok, és mielőtt baj lenne, kerestem fogorvost, és hála Istennek találtam állami ellátást, ahol fogadnak, hogy tartozzak valahova, tudjak időpontot kapni, amikor kell. Esztétikai javítás esedékes amúgy, de hála Istennek most nem fáj egyik fogam sem. Magánban persze mindig van hely, csak elég mélyre kell zsebbe nyúlni. Fontosak a fogaink, de azért mindennek van lélektani határa..

Várom a sorozataim újabb évadjait, meg közben találtam újat is, szeretek ezekkel kikapcsolódni, meg igyekszem lépést tartani a háztartással is, több-kevesebb sikerrel. Dáviddal jó csapat tudunk lenni. 

Még mindig tanulom a házasságunkban a segítőtárs szerepemet helyesen megélni. És idén már több, mint kilenc éve vagyunk társak. Azt hiszem, összességében sokat formálódtam, formálódtunk, összeforrtunk az évek során. Vannak nehezebb időszakaink is, de még eddig mindig sikerült megbeszélni, rendezni a konfliktusokat, félreértéseket; és azok a nehézségek pedig, amiket az élet hoz(ott), amikkel együtt tudtunk megbírkózni, szintén közelebb hoztak egymáshoz. :) - ha már a házasság hete van és a szerelmesek napja is közeleg. <3

Annyira jó, hogy hosszabbodnak a nappalok, és hamarosan újra kalandozhatunk közel s távol. Addig meg mindig van valami, amivel foglalkozhatunk. :) Meg lehet találni a hétköznapokban is a szépet, a jót, erre próbálom ráhangolni a szívemet, a szememet ebben az időszakban. :)