Új kezdet 🩵💜

Új virág nyílik a hortenziámon is! Ez az a babakék, ami a kedvencem 🩵:) 

Mozgalmas hetem volt. Hétvégén jelentkeztem egy állásra, és hívtak interjúra, így hétfőn oda mentem. Azután volt egy köröm a volt munkahelyemen, visszavittem a kimosott egyenruhákat, és elkértem az elsősegély bizonyítványomat. Megtaláltam az erkölcsi bizonyítványt is itthon, egy mappában! :)
Szerdán reggel elmentem próbanapra, utánna kicsit vásároltam, az egyik barátnőmmel ebédeltünk. Tegnap kaptam állásajánlatot! :) Nem éltem nagyon bele magam eddig, nem élem bele most sem, mert amilyen izgalmas, tudom, hogy most megint be kell illeszkedni egy új helyre. Minden új lesz az elején. De azért izgalmas is! Mert amikor ott jártam, teljesen el tudtam magam képzelni ott! Nem akartam sokat gondolkodni rajta, meg álmodozni, de úgy tűnik, ez lesz a valóságom. 

Nagy volt a kontraszt a két intézmény között, mikor hétfőn mindkettőben jártam. A volt oviban nagyon leharcoltan nézett ki mindenki, nem voltak vidámak, vágni lehetett a feszültséget a levegőben. Még valósággal fullasztónak éreztem, gyorslépésekkel jöttem el onnan. A jövőbeni helyen most már kétszer is voltam, mindkétszer nyugodtabb, vidámabb volt a légkör, a nagyobb gyerekeknek mesét is olvastam. A picik is feloldódtak a társaságomban egy idő után. A kolegák is rendesek, befogadóak voltak.  

Két hónapja kb, hogy felmondtam, január 25-én, stresszesen, kb. kiégve, összezavarodottan, hogy én ezt nem akarom így tovább csinálni, de akkor mihez kezdek magammal... aztán jól le is betegedtem, fizikailag és lelkileg is elértem a padlót. Még mindig köhögök, de lenyugodtam, felfrissültem, újraindultam. Most pedig, kb. egy hónap munkanélküliség után újra lesz munkahelyem, mire visszajövök a szabadságomról, Magyarországról. Ez mekkora gondviselés!                                         

Ezt nem én ügyeskedtem ki magamnak. Megpályáztam egy állást, amihez megvan a képesítésem és a tapasztalatom, de a papírmunkám nem 100% - os. Angolból kell érettségiznem, ami még pár hónappal odébb van, és felvettek! Mert látják, hogy igyekszem, képezem magam. Más munkahelyen szóba se álltak velem, vagy vissza se jeleztek, hogy felvettek mást...
Én pedig, miután felmondtam, nem voltam biztos benne, hogy óvodába tudok/akarok visszamenni, és most mégis találtam egy olyan helyet, olyan emberekkel, olyan feltételekkel, ahol tudom, hogy jó lesz! Megint van motivációm, hitem, ezzel a hivatással kapcsolatosan, és hálás a szívem, hogy Isten munkálkodott körülöttem és bennem!